»Ne dotikajte se!« Današnje vizualne kompetence otrok v primerjavi s preddigitalno dobo v luči njihovega likovnovzgojnega okolja

  • Gabriella Pataky Faculty of Primary and Pre-School Education, Eötvös Loránd University, Hungary
DOI: https://doi.org/10.26529/cepsj.925
Ključne besede: vzgoja o prostorskem oblikovanju, razvoj vizualnih kompetenc, likovnoizobraževalno okolje, proces razmišljanja o oblikovanju, likovna vzgoja v zgodnjem otroštvu

Povzetek

Naloga likovne vzgoje 21. stoletja je prispevati k razcvetu otrokove osebnosti. V tem prispevku se tega izziva lotevamo iz dveh glavnih smeri, ki obe ponujata pogled na nepoznan teren. Ta projekt je poskušal odgovoriti na naslednji raziskovalni vprašanji: kako se razvijajo plastične, prostorske (3D) ustvarjalne sposobnosti v primerjavi z običajnim napredovanjem slikovnih, dvodimenzionalnih (2D) zmožnosti otrok v vrtcu; kako se spretnosti otrok, vključenih v okolje vrtcev, merjene v 70. letih, primerjajo s spretnostmi otrok v vrtcih danes. Nadaljnji projekt je preučeval otrokove spretnosti v okviru vsebin prostorskega oblikovanja z naslednjimi vprašanji: v kakšnem okolju in s kom imajo otroci najboljše pogoje za ustvarjanje in likovno učenje; katera okolja so najprimernejša. Izsledki so pokazali očitno poslabšanje razvoja otroške risbe od leta 1974 do danes, in sicer v obeh študijah s področja risanja, pa tudi upad spodobnosti na področju plastičnega oblikovanja. Študija je pokazala tudi obetavne ugotovitve, da se upodobitve gibanja v otroških likovnih delih pojavijo prej na področju plastičnega oblikovanja kot na področju risanja. Ta spoznanja odpirajo pot smernic, ki lahko v našem vse bolj urbaniziranem svetu pomagajo otrokom, da odrastejo v osebe, ki z odgovornostjo oblikujejo naše okolje, občutljivo glede na svojo starost, kot samostojni reševalci problemov z uporabo orodij učenja skozi likovno vzgojo. Študija temelji na dolgoročni raziskavi skupine 3612+ Visual Skills Lab, ki uporablja kvalitativne in kvantitativne metode za oceno likovne usposobljenosti skoraj tisoč otrok, večinoma starih od 3 do 7 let, v več deset vrtcih na Madžarskem, s praktičnimi vajami ter z anketami med učitelji, starši in drugimi zainteresiranimi stranmi.

Prenosi

Podatki o prenosih še niso na voljo.

Literatura

Bodóczky, I. (2000). Az értékelés problémái a vizuális nevelésben [The problems of assessment in visual education]. Iskolakultúra, 10(6-7), 15.

Bodóczky, I. (2003). Vizuális nevelés [Visual education]. Magyar Iparművészeti Egyetem.

Bodor, P. (Ed.) (2013). Szavak, képek, jelentés. Kvalitatív kutatási olvasókönyv [Words, pictures, meaning: Qualitative research reader]. L’Harmattan.

Golomb, C. (1974). Young children’s sculpture and drawing – A study in representational development. Harvard University Press.

Guba, A., Pataky, G., & Tóth, E. (2017). Épített környezeti nevelés az óvodában [Built environment education in the kindergarten]. Magyar Építész Kamara, kultúrAktív.

Inspectorate of Education / Ministry of Culture and Science [Inspectie van het Onderwijs / Ministerie van Cultuur en Wetenschap]. (2017). Rapport Peil. Kunstzinnige oriëntatie 2015–2016 [The Peil Report. Artistic orientation 2015–2016]. https://www.onderwijsinspectie.nl/documenten/rapporten/2017/03/27/rapport-kunstzinnige-orientatie

Kárpáti, A., & Pataky, G. (2016). A közös európai vizuális műveltség referenciakeret [The European framework of reference for visual literacy]. A Neveléstudomány folyóirat, Új perspektívák a művészetpedagógiában, 1, 6–21. http://nevelestudomany.elte.hu/index.php/2016/04/a-kozos-europai-vizualis-muveltseg-referenciakeret/

Katona, F. (2001). „Az öntudat újraébredése†A humán idegrendszer ontogenesise [“The reawakening of consciousnessâ€: The ontogenesis of the human nervous system]. Medicina Könyvkiadó.

Kirchner, C., & Kirschenmann, J. (2015). Kunst unterrichten. Didaktische Grundlagen und schülerorientierte Vermittlung [Teaching art: Didactic foundations and pupil-oriented mediation]. Friedrich Verlag.

Lakatos B., M. (2007). „Kör, kör, ki játszikâ€. Mire tanítanak a népi játékok? [“Circle, circle, who is playing?†What do folk games teach us?]. In I. Bollókné Panyik (Ed.), Gyermek-, Nevelés-, Pedagógusképzés (pp. 103–116). Trezor Kiadó. http://vmek.oszk.hu/09100/09191/09191.pdf

Mitchell, W. J. T. (1994). Picture theory: Essays on verbal and visual representation. University of Chicago Press.

Mitchell, W. J. T. (2004). What do pictures want? The lives and loves of images. University of Chicago Press.

OECD. (2005). The definition and selection of key competencies. Executive summary. www.oecd.org/edu/statistics/deseco-OLSAT

Paál, Ã. (1970). A gyermekrajzok fejlÅ‘désének motivációi [The motivations for the development of children’s drawings]. Magyar Pszichológiai Szemle, 27(4), 373–378.

Pataky, G. (2011). Object making and design in the visual education of children aged 6–12 in the light of a diagnostic survey. In A. Kárpáti & E. Gaul (Eds.), InSEA World Congress (pp. 182–193). HATA.

Pataky, G. (2012). Vizuális képességek fejlődése 6-12 éves korban, a tárgykultúra tanításának területén [The development of visual skills at the age of 6–12 years in the field of teaching object making]. ELTE TÓK.

Pataky, G. (2016). Nutzung des Kompetenzstrukturmodells in der Forschung – Dokumentation eines Vorhabens in Ungarn [The use of the competence structure model in the research – Documentation of a project in Hungary]. In E. Wagner & D. Schönau (Eds.), Cadre Europ.en Commun de Référence pour la Visual Literacy (pp. 372–379). Waxmann.

Pataky, G. (2017a). Plasztikai képességek fejlődése 3–7 éves korban a CEFR_VL kompetenciamodell tükrében. Diagnosztikus vizsgálat a síkbeli (2D) és a térbeli (3D) alkotások köréből a vizuális nevelés rendszerében [Plastic skills development from age 3 to 7 years in the mirror of the CEFR_VL Competence Model. Diagnostic study of 2D and 3D creations within the structure of visual education]. Gyermeknevelés, 5(1), 171–187. http://old.tok.elte.hu/gyermekneveles/17_1_szam/pub/pataky.pdf

Pataky, G. (2017b). Nicht anfassen! Veränderung der zeichnerischen und plastischen Fähigkeiten von Kinder im Vergleich von heute mit 1974 [Hands off! Changes in drawing and plastic skills of today’s children in comparison with the ones in 1974]. Werkspuren 2. https://werkspuren.ch/

Pataky, G., & Rekvényi, V. (2017). How is the optimal art education space created in the digital era? Art education research in the light of teacher training students’ critical views in two European countries (Hungary and Scotland). 35th InSEA World Congress, Daegu, Korea. http://www.insea2017.org/download/InSEA2017_ProgramBooK.pdf

Reulecke, W., & Rollett, B. (1976). Pädagogische Diagnostik und lernzielorientiertes Tests [Pedagogical diagnostics and learning goal-oriented tests]. In K. Pawlik (Ed.), Diagnose und Diagnostik (pp. 179–185). Klett.

Szőkéné Halász, É. (2010). Pszichológiai és pedagógiai ismeretek [Psychological and pedagogical knowledge]. http:/www.humantiszk.hu/modularis_jegyzetek/6_1_szokene.pdf

Tóth, E., & Pataky, G. (2019). Why architecture and the built environment matters in art education. In M. Kallio-Tavin & O. Sushchenko (Eds.), Scientific and Social interventions in art education 2 (pp. 29–35). Special Issue of InSEA Congress 2018. https://wiki.aalto.fi/pages/viewpage.action?pageId=148283892

Wagner, E., & Schönau, D. (Eds.) (2016). Cadre Europen Commun de Référence pour la Visual Literacy – Prototype.

Objavljeno
2020-12-22
Kako citirati
Pataky, G. (2020). »Ne dotikajte se!« Današnje vizualne kompetence otrok v primerjavi s preddigitalno dobo v luči njihovega likovnovzgojnega okolja. Revija Centra Za študij Edukacijskih Strategij , 10(4), 75–96. https://doi.org/10.26529/cepsj.925
Številka
Letn. 10 Št. 4 (2020): Art, for Children's Sake! At the Crossroads of Making, Understanding and Teaching Visual Art
Rubrike
FOCUS

Authors who publish with this journal agree to the following terms:

  1. Authors are confirming that they are the authors of the submitted article, which will be published online in the Center for Educational Policy Studies Journal (for short: CEPS Journal) by University of Ljubljana Press (University of Ljubljana, Faculty of Education, Kardeljeva ploščad 16, 1000 Ljubljana, Slovenia). The Author’s/Authors’ name(s) will be evident in the article in the journal. All decisions regarding layout and distribution of the work are in the hands of the publisher.
  2. The Authors guarantee that the work is their own original creation and does not infringe any statutory or common-law copyright or any proprietary right of any third party. In case of claims by third parties, authors commit themselves to defend the interests of the publisher, and shall cover any potential costs.
  3. Authors retain copyright and grant the journal right of first publication with the work simultaneously licensed under https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/deed.en that allows others to share the work with an acknowledgement of the work's authorship and initial publication in this journal.
  4. Authors are able to enter into separate, additional contractual arrangements for the non-exclusive distribution of the journal's published version of the work (e.g., post it to an institutional repository or publish it in a book), with an acknowledgement of its initial publication in this journal.
  5. Authors are permitted and encouraged to post their work online (e.g., in institutional repositories or on their website) prior to and during the submission process, as it can lead to productive exchanges, as well as earlier and greater citation of published work.